Egyetemi futsal szombati eredmények

Hiába volt karnyújtásnyira az ELTE-BEAC csapata első KEK-győzelmétől, egy emlékezetes büntetőpárbajt követően végül a dobogó második fokával kellett megelégedniük egyetemünk képviselőinek.

A nyolcaddöntők előtt, egyfajta ráhangolódásként még egy play-off mérkőzés várt az Ungvár és az Inter Góbék csapataira, ahol eldőlt, ki csatlakozhat utolsóként a legjobb 16 mezőnyéhez. A pénteken mutatott forma alapján papírforma eredmény született, 9-3-as sikerükkel a Góbék is bekerültek a felsőházba, míg az ungváriak csatlakoztak a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen lebonyolított alsóházi küzdelmekhez.

A legjobb 8 közé jutásért rendezett találkozókon sokszor elég látványosan kiütköztek a mezőny egyes tagjai közötti különbségek, nem csak tudásban, hanem az előző esti bulit követő fizikális állapot terén is. Az első órákban több egyoldalú meccsnek is szemtanúi lehettek a kilátogató nézők, nagy arányú győzelemmel jutott tovább a Sixty-Nine (6-1 a Selye János Egyetem ellen), a BME (9-1, DE-Sinter FC), az NKE (6-0, KMDSZ – Tiffosi), a Corvinus (5-2, Sapientia) és a Pázmány (5-1, Kamikázé) csapata is. A felsőházba reggel bejutó Inter Góbéknak is véget ért a verseny, szoros küzdelemben végül 2-0-ás vereséget szenvedtek az Óbudai Egyetem csapatától.

Az első igazán késhegyre menő csatát a Szent István Egyetem és a Young Boys – Imperial WET csapatai szolgáltatták. Hiába vezetett az első félidőben már két góllal is a Szent István, a Young Boys 10 másodperccel a mérkőzés lefújása előtt 3-3-ra mentette az állást, így következtek a büntetőrúgások, ahol a csíkszeredai fiatalok már nem is hibáztak, ezzel nagyot küzdve jutottak a negyeddöntőbe.

A nyolcaddöntők sorát az előzetesen legszorosabbnak várt ELTE-BEAC – Semmelweis találkozó zárta és a mérkőzés nem is okozott csalódást. A végig kiegyenlített párharc alatt az elcsépelt közhellyel élve „tapintani lehetett a feszültséget”, de a győzelemhez sokáig egyik csapat sem tudott közelebb jutni. Két perccel a lefújás előtt aztán érkezett Várkonyi és a jobb felsőbe felhelyezett lövésével megszerezte a vezetést egyetemünknek. A SOTE nem adta fel, az maradék időben mindent bevetettek az egyenlítés érdekében de csak kapufáig jutottak, így az ELTE-BEAC jutott utolsóként a negyeddöntőkbe.

Az ebben a körben elbúcsúzott csapatok közül különleges említést érdemel a Sapientia, akik lelkes és népes szurkolótábora üde színfoltját képezte a délelőtti programnak.

Ahogy a együttesek egy lépéssel közelebb kerültek a végső célhoz, úgy emelkedett a színvonal is. Az erdélyi csapatok rangadóján a Sixty-Nine egy góllal múlta felül a Young Boys gárdáját egy inkább küzdelmes, mintsem szép játékot hozó mérkőzésen. A következő negyeddöntőn szintén egy találat döntött, a BME csak egy átlövéssel tudta feltörni a végig nagyon fegyelmezetten játszó NKE védelmét. Ahogy az előző, ez a kör sem telt el büntetőpárbaj nélkül: a Corvinus és a Óbudai Egyetem mérkőzésén már a félidőre kialakult az 1-1-es végeredmény, így következtek a hatméteresek. Az idegek harcát végül az Óbudai Egyetem játékosai bírták jobban, ők kerültek az elődöntőbe.

A nyolcaddöntőkhöz hasonlóan ezt a fordulót is az ELTE mérkőzése zárta, és a Pázmánnyal folytatott párharcuk legalább olyan izgalmasra sikeredett, mint az előző, SOTE elleni találkozó. Pedig nem így indult: a mérkőzés elején előbb Jenei, majd Gémesi talált az ellenfél kapujába, tehát megnyugtató kétgólos előnnyel várhattuk a térfélcserét. Nem tudhatjuk, mi hangzott el a félidőben a Pázmány kispadján, de kétségtelenül hatásos volt. Az újraindítást követő első másodpercekben egyből szépítettek, majd az egész félidő során nyomás alatt tartották kapunkat. Itt muszáj megemlíteni a BEAC hálóőrének, Bozsik Bencének teljesítményét, aki a mezőny legjobbjaként sokszor egymaga tartotta meccsben csapatát. Másfél perccel a lefújás előtt azonban már ő is tehetetlen volt, a Pázmány egyenlítő gólja után pedig úgy tűnt, ismét büntetőkre kerülhet sor. A fordulatoknak azonban még nem volt vége: fél perccel később egy szabadrúgás előtt az ELTE-BEAC élt időkérési lehetőségével és maximálisan ki is használta azt. A megbeszélt figurát követően ismét Gémesi juttatta a Pázmány hálójába a labdát, ezzel beállítva a 3-2-es végeredményt.

Már a döntőbe kerülés volt a tét a Sixty-Nine és a BME találkozóján, ahol a címvédő budapestiek számítottak az előzetes favoritnak. Ennek ellenére meglepetésre a erdélyiek vonulhattak előnnyel a szünetre, miután egy kapushibát kihasználva a félidő végén megszerezték a vezetést. A második játékrészben aztán az esélyesebb műszakisok lassan, de biztosan felőrölték ellenfelüket, 2-1-es sikerükkel pedig ők lettek a finálé első biztos résztvevői.

A másik elődöntőben ELTE – Óbudai Egyetem mérkőzést rendeztek, és a kialakult mintának megfelelően ismét mindössze egyetlen gól választotta el a csapatokat egymástól. Szerencsére azt az egyet a BEAC játékosa, Weimann Richárd érte el még az első félidő végén, így egyetemünk csatlakozott a BME gárdájához a döntőben. Az elődöntőre egyébként érezhetően tovább nőtt a feszültség a csapatok között, ami a szabálytalanságok számában is megmutatkozott: mivel a lefújás előtti utolsó percekben már mindkét csapat „ellőtte” a büntetlenül elkövethető faultjait, akár egy rossz belépő is eldönthette volna a továbbjutást.

A finálé előtt még bronzmérkőzést is rendeztek, amit felüdülésként élhetett meg az egyre népesebb publikum a sok kiélezett csatát követően. A kisebb tét egyértelműen jót tett a meccs hangulatának, amit tovább fokozott az ELTE cheerleader csapatának félidei bemutatója is. A találkozót végül 3-1 arányban az Óbudai Egyetem nyerte, úgyhogy ők foglalhatták el a képzeletbeli dobogó legalsó fokát.

A döntőt már csordultig megtelt lelátók előtt játszották a csapatok és a tét érezhetően rányomta a bélyegét a játék képére. A finálé első perceiben a BME, majd később az ELTE tűnt aktívabbnak, de egyik csapat sem merte túlvállalni magát, nehogy aztán az eredmény után kelljen fussanak. A második játékrész elejéig kellett várni, hogy megtörjön a jég: Bozsik egész pályás kidobását Jenei szelidítette meg tökéletesen, következő érintésével pedig a kapus fölött a hálóba helyezett, ezzel megszerezve a vezetést a BEAC számára. Az öröm azonban nem tartott sokáig: két perccel később Fábián góljával válaszolt a BME, beállítva az 1-1-es végeredményt.

Önmagában drámai helyzet, ha egy rangos kupa sorsát büntetőrúgások döntik el, de a szombat esti eseményekre ez különösen igaz. A BME első rúgójának büntetőjét kivédte Bozsik, ám az ünneplés közepette a játékvezető visszafújta a hatméterest, mondván, hogy a kapus idő előtt elmozdult a gólvonalról. Az újra elvégzett büntetőt ismételten hárította az ELTE hálóőre, de általános megdöbbenésre a bíró megint megismételtette azt, ugyanarra az indokra hivatkozva. Harmadik nekifutásra már sikerrel járt a végrehajtó, a történtek után pedig közel sem ideális helyzetben futottak neki a BEAC-os lövők a párbajnak. A trófea sorsa végül az ötödik párban dőlt el: Csorba büntetőjét hárítani tudta a műszakis kapuvédő, így a BME futsal csapata megvédte címét és ezzel az elmúlt négy évben harmadik alkalommal sem találtak legyőzőre.

A döntő utáni eredményhirdetésen három egyéni elismerés is kiosztásra került. A torna legjobb kapusa Madarász Viktor lett az Óbudai Egyetemről, legjobb mezőnyjátékosnak az ELTE-s Gémesi Áront választották, a gólkirályi címet pedig a BME-s Horváth Benedek vihette haza.

Forrás: ELTE Online

Fotók: Németh Andrea és Simó Szabolcs /BEAC/